Ilával ma egy nagyon klassz kis kávézóban 'reggeliztem' (ahol nem értettem, 2 kis kroasszán miért olcsóbb, mint az 1 nagy!? aztán kihozták, és kezdtem érteni... bár nagyítót nem adtak mellé, nagyon finom volt. pont annyira finom, hogy fel se tűnt, hogy megettem, szerintem valahol félúton, a nyelőcsövem és a gyomrom között nyoma veszett, magyarán ugyan olyan éhes voltam utána, mint előtte), igazán hangulatos volt az egész hely, valamiért tele volt kutyákkal (szerencsére szagmentesekkel), nem tudom, talán ez a hely specialitása? hogy ide kutyával is lehet járni, nem tudom, de ha jól láttam, a főnök kutyája is ott sertepertélt. szóval már épp fizettünk, nagyszerű vaniliás valamit ittam, kávénak látszó folyadék, amikor jött a telefon, hogy mégsem kell rohannom haza, így magam elé húztam újra a telezsúfolt ét/itallapot.

itt kell megjegyeznem, hogy utálom az ilyet - amikor van választék. mert miért kell engem feleslegesen választás elé állítani!? örülök, hogy reggel fel tudok öltözni, és el tudom dönteni, hosszú vagy rövidujjú pólót vegyek-e (speciel ma annyira nem tudtam eldönteni, melyik nyakláncot vegyem fel, hogy mindkettőt felvettem, lesz ami lesz alapon); ezek után elmegyek egy kávézóba, ahol nem presszókávé-szottyadt szendvics a választék, hanem vagy 15 féle kávé van (+lehet kérni dupla kávéból!), de ugyan ennyi csokoládékészítmény, turmix, facsart mindenféle, koktél (virgin) és szendvics meg péksüti/tortaféle. meg kell őrülni! úgyhogy, mivel tudtam, hogy kávét szeretnék első körben, azzal még nem is volt gond, ilára bíztam magam, rendelt nekem, nem is rosszat (a már említett vaniliás bigyót), aztán a telefonhívás után, amikor éreztem, hogy az a két micro-kroasszán semmit sem változtatott a világ rendjén, muszáj voltam kérni még valamit.

de mit? megőrülök!

szóval magam elé húztam az étlapot, és tüzetesebben tanulmányozni kezdtem. döntöttem. gyümölcs/zöldség turmixot kérek!

hah!

nem részletezném. a lényeg, hogy potom 15 perc alatt el is döntöttem, mit kérek. a következő: ananász (ezt utálom, ehelyett almalevet kértem) + szőlőlé + zeller(szár - ez a kedvencem! 100 csomag zellerszárat is fel bírnék falni!!! nyammm!!!) + jég (asszem ennyi volt benne) - fennséges volt! az első kortynál ugyan elfogott valamiféle hányinger, gondolom, a szokatlan összeállítás miatt, a vége felé viszont már kifejezetten felfrissültem tőle, úgy éreztem magam, mint aki kurva egészséges, mindjárt kicsattan, mit nekem dohányzás meg egyebek, megiszom, igeeen, vitaminok, aminosavak, öregedésgátló összetevők, gyógyító vegyületek, regeneráló hatóanyagok, ettől TUTIRA tovább élek minimum 3 évvel.

az érzés teljesen ismeretlen volt előttem; én, aki nem vagyok hajlandó elhinni, hogy abban a narancsban vagy citromban tényleg van c vitamin, majd biztos bekajálom ezt a bio-maszlagot.. meg hogy ha mindenféléket összeeszem, annyival jobb lesz az életem, szebb a bőröm, hájmentes a hasam, és csillogóbb a hajam - ráadásul mindezt egy vagyonért.. (hortobágyi palacsinta! az igen! meg paprikás chips! az legalább finom. dehogy egy ihatatlan bio-répalétől!? na ne szivassanak már..). az ember megeszik egy 1000mg-os c vitamint oszt kész.

hát, éljen az önismeret. habár állítom, az erős szél és a pázsit lehetett az igazi ok, meg a napsütés, meg az, hogy végre valahová autóval mentem (ilának bezzeg van jogsija! fújj!), nem kellett mások hónaljszagát szimatolni, diszkréten, valamelyik békáosz járművön.

na szóval ezzel a nagyon tuti wellness-fitness-hűha-de-jól-nézhetek-ki érzéssel indultunk neki a napnak, át a margit hídon, persze végig az úton csomópontosodás, pl. hallgatjuk a petőfi rádiót, mondom ilának, rettenet, hogy feloszlott az amorf, mire a rádióban nem lejátszanak egy számot tőlük!? már-már hihetetlen.

shopping a womensecretben. gyalázat. szégyellem magam. az egész azért volt, mert ma reggel arra ébredtem, az otp-sms értesített, jött pénz a számlámra. tényleg nem tehetek róla! ez valami kórság, valami ragály, borzasztó pestis, kényszer és függőség. fúj.

najó. nem húzom tovább; a napom lényegében alvással telt, 2 óra nettó.

hm.

szóval egész nap nem csináltam semmit. vettem sört meg camembert sajtot, mostanában mintha kívánós lennék?? tömöm magamba a camembert-t, komolyan, hipp-hopp eltűnik 1-2 csomag. erről is le kéne szokni. na, majd nyaralás alatt..

arra gondoltam, csinálnék megint egy pólót ma éjszaka. az előző, egész jó lett, meglátjuk, mások mit szólnak hozzá. érdekes, valamiért nem különösebben érdekel, hogy "kudarc" lesz-e vagy sem. ha nem, hát nem. majd élek másból... hehe.

najó. jencim, jóéjt, majd azért jelentkezz. üdv!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.