a fenti elnevezés megint a mamám leleményes kreálmánya, csakúgy, mint az 'epecucchülthely', hihetetlen, mennyi kedvességet tud valahogy belevinni ezekbe a szavakba, ez nagyon jellemző a mamámra, a kezei között minden megtelik szeretettel és odafigyeléssel, egészen az asztal megterítésétől a lakás berendezéséig vagy az unokája ruhatáráig, nem tudom, hogy csinálja - ahogy azt sem, hogyan képes úgy pl. elpakolni itt nálam, hogy minden hirtelen szép, tiszta, csillogó és jóhangulatú lesz. én hiába takarítok és mosogatok el, pakolok el minden cuccot, ha a mamám csinálja, valahogy mégis más; mindennek hirtelen _helye_ lesz, otthonossá válik és megint jó érzés a konyhában ücsörögni. a 'kertjében' a növények is olyan gonddal vannak elhelyezve, pedig elsőre úgy tűnik, nahát, valaki milyen szépen elrendezte őket, pedig ennél sokkal többről van szó: otthonosságról és szeretetről, minden nyálas felhang nélkül, ahogy a szélben bólogatnak a virágok, a kis krókuszok, mindent számontart. a nagy családi ünnepekkor utánozhatatlan finomsággal és érzékkel van megterítva az asztal, húsvétkor kedves állatkákkal mintázott szalvétával és pici marcipán nyuszival, aki a tányéron ül, kis üvegedényben zamatos salátákkal, húsokkal, minden olyan hihetetlenül guszta és végtelenül kedves. nem tudom, hogy csinálja; reméltem, ez a képesség majd nálam is megjelenik az anyasággal, de nem, itt valami másról van szó, nekem sosem sikerülnek az ilyesfajta törekvéseim, attól, hogy szépen megterítek és kicsűrök egy gyertyát az asztal közepére, vagy virágmintás papírtörlőt veszek, még nem eredményez automatikusan ilyen bensőségességet.
nálam masnik és virágok helyett diszkógömb és üveg-üvegdugók lógnak a konyhában, szárad a fel nem használt petrezselyem a pohárban, ragad a terítő és az egész kissé kaotikusnak hat.
pedig jó lenne úgy csinálni, ahogy a mamám.

nos, visszatérve pocakmadzagra, tegnap ugye nagy optimistán mentem belmondo-dokihoz, bár optimizmusom annyiban megalapozatlan volt, hogy már éreztem előtte, epecucchülthely fáj egy picit, és, mint kiderült, igazam van (ezért a jövőben inkább maradnék a megszokott pesszimizmusnál). a madzag, amit valószínűleg nem kedvel a szervezetem, és ami ott bent irritál és ami miatt nem gyógyul a seb, még mindig nem került elő, úgyhogy belmondo-doki megint rángatott valamit a csipeszével, ami úgy fájt, hogy majdnem megrúgtam szegényt, ráadásul nem is tudta kiszedni, szóval teljesen hasztalan volt az egész. kifeléjövet elsírtam magam, hogy ennek sosem lesz vége, miközben az egész annyira nevetséges, emberek a rákjukkal és mindenféle egyébbel szenvednek évekig, én meg itt nyafogok emiatt a szar miatt. jó, fáj, eléggé fáj, de azért igazán megemberelhetném magam; hozzá kell tennem, egyre kevésbé tudom tolerálni a fájdalmat, már annyira elegem van, hogy tényleg elfogyott a tűrőképességem.
az egészben az a legrosszabb, hogy minden alkalommal jégkockává fagyok fürdés címszó alatt, szó szerint vacognak a fogaim, és hát ugye milyen nap az, ami így indul!? mit meg nem adnék egy forró zuhanyért..

szóval ez van. kedden megyek újra. a végén majd azt is ki szeretném számolni, mennyiben került nekem ez a kis extrázás, alkalmanként 300 ruppóér'.

terveztem, hogy elmegyek ma az ikeába, csomó minden apróság kéne (pl. dobozok gyermek kinőtt játékainak, elárasztanak az úntató és túlhaladott játékok), meg egyáltalán, 1000 éve nem voltam az ikeában, az azért mégiscsak fíling, a svéd húsgolyókról áfonya (??) mártással már nem is beszélve. sajnos, a színes gömbök közé a gyerekmegörzőbe (mindkét 'ö' hosszú, vajon?) már nem engednek be, pedig oda is benéznék. valószínű, hogy nem jutok ma el (ráadásul woodyval volna jó, aki persze mára programot szervezett), sebaj, akkor takarítok meg minden (amíg gyermek állatkertben van), úgyis olyan cefet korán keltem, gyermek garázdálkodott, muszáj volt. teljesen fel van dobódva, hogy kit tud mászni a rácsoságyból. (én is fel lennék!:-))

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.