már-már azt gondolnád, te mindent tudsz az emberek szabadidejéről. persze, hát fociznak meg söröznek, a szerencsésebbje moziba meg színházba jár, a fiatalabbja koncertekre meg bulizni, a kevésbé fiatalja meg olvas vagy tévézik. vannak aztán még hobbik, amikről a szerencsekerék című műsor elején hallhattunk (azóta társkereső hírdetések alapmotívumai), úgymint hobbim a keresztrejtvényfejtés, kirándulás, zenehallgatás, barátok. (hobbim a barátom, ez azért elég jó, nem??) aztán a hobbiüzletek megnyílásával jött az elitje - szalvéta-akármi, üvegfestés, gyöngyözés, és millió egyéb dolog, amiknek nem tudom leírni a nevét. és akkor még nem is szóltam a Gyűjtőkről. mit gyűjtenek az emberek? bélyeget, szalvétát, söröskupakot, radírt, telefonkártyát, matricát, kocsikat. oké. később, amikor már mindenki únta, hogy ugyan azt csinálja, mint a többség, jöttek a kifinomult hobbik: "hobbim..." a főzés (mutasson valaki olyat, akinek hobbija a portörlés... ide vele, azonnal!), "a kocsim", a lakberendezés, a virágkötészet, a sport (nem ám foci vagy tollas! spinning meg fallabda!), a versírás, mittomén, hát, minden, amit csinálni jó, de hobbinak hívni még jobb. (talán azért kell hobbinak hívni mert úgy nem ciki, ha az ember szereti csinálni? egyáltalán, tudnám, minek _bármit is_ hobbinak hívni. mindegy.) eddig világos is voltam.

és akkor találkoztam ezzel az oldallal; félreértés ne essék, nagyon szép meg minden, csak a döbbenet, ami elfogott, hogy egyáltalán ilyesmi LÉTEZIK - ez a "teatasak" nevű dolog, nem tudom, lehet-e azt mondani, teatasakozás? a lényeg, hogy emberek rájöttek, hogyan lehet a szép, kidobni-sajnálom-úgyhogy-kirakom-a-hűtőre teatasakokkal valamit kezdeni (megjegyezném, én azt sem tudtam, ennek a dolognak van neve, mármint tea, esetleg teafilter, aztán kész, teatasak, igen szellemes, de tudom, műveletlen vagyok), nem is akárhogy, sőt, nem csak rájöttek, hanem ez egy irányzat lett.

és rájöttem, ez valami, ami nem csak egy kreatív-unatkozó greenpeaces fejéből pattant ki, ez kérem egy kézműves irányzat. ezt _sokan_ csinálják! döbbenet.

ez az egész csak arról jutott eszembe, hogy megnéztem az idézett cipőfűző-fűző honlapot, én, legyek igénytelen, nevezzetek lustának is akár, de csak 1x fűzöm-kötöm meg a cipőmet (legtöbbször, ahogy a bolt a dobozba beletette), aztán kész, bebújok-kibújok, habár ennyi megrázkódtatás után kezdem úgy érezni, trendiség terén erős hátránnyal indulok.

tanulság?

nem lehet elég hülye hobbit találni ahhoz, hogy úgy érezd, a csúcson vagy.

most pedig elnézést, dolgom van a conversemmel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.