ma ismét sikerült elaludnom; tudom, ez így nem hangzik túl tragikusan, pedig ez azt jelenti: elindultam a lejtőn (lefelé!!). először kis elalvás itt, kis elalvás ott, aztán puff, már nem is érdemes bemenni, mert jöhetnék is haza, stb., ezt talán nem kéne megvárni, ez mégiscsak melóhely, nem pedig egyetem... ühümm.
úgyhogy ma is nagy fogadalmak vannak készülőben, többségük az esti tévézés beszüntetésére irányulnak, illetve az aludni térés korábbi időpontjának megállapítására korlátozódnak. reménytelen, talán mondanom sem kell, célszerűbb lenne esetleg le sem feküdni, vagy beszerezni egy bszott nagy vekkert, esetleg egy kismacskát, aki már hajnalban ott cirmizne az arcomba', hogy éhes. jobb híjján marad a telefon szundi szolgáltatása, ami amúgy teljesen elfogadhatatlan, hogyan lehet olyan ébresztő-alkalmazást készíteni, ami megengedi, hogy leállítsam az ébresztést!? érthetetlen.

amúgy semmi extrém. ma végre nem esett melóhelynél az eső, vagyis nem kellett a milliónyi csigabigát kerülgetnem, múltkor annyira ledöbbentem, hány csiga vár a peronon, hogy nagyon, és -hirtelen ötlettől vezérelve- mentőakcióba kezdtem (nehogymá' eltapossák őket), szépen visszadobáltam őket valami ződbe. közben pedig készítettem egy vázlatos leltárt: láttam kiscsigát, nagycsigát, házascsigát, mesztelencsigát, szerelmescsigát, fürgecsigát, csigalassúcsigát, butacsigát, kalandvágyócsigát, szuicidcsigát (a sineken!!! ilyen fiatalon!?), éhescsigát, alvócsigát, szépcsigát, bizarrcsigát, összefoglalva: sok csigát! és az jutott eszembe, micsoda lakomát lehetne seperc alatt csapni. csigaleves borókabogyóval, utána csigaszarvak salátaágyon, főételnek rántott csiga zsigerzacskó-öntettel, burgonyapürével, esetleg rizibizivel, végül pedig csigapuding, házába töltve. mmmm. milyen kár, hogy nem eszem csigát.
csak azon parázom, nehogy egy szép esős napon, a cipőm alatt roppanjon egy, amin megcsúszva nyakig sárosan térhetek majd haza, és örök életemre csiga-fóbiás leszek.
brrr. azért mindennek van egy határa.

no, mennem kell, rokonlátogatni gyermekkel.
üdv!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.