hogy nem jött meg a könyvem tegnap! szétvet az ideg. felhív reggel a fickó, hogy akkor MA hozná a futár a könyvet. mondom oké, hozza. fickó megjegyzi, ha bármi zizi lenne, megadja a futárnak a telefonomat, hogy hívhassom. mondom jó, adja.
erre se könyv, se hívás.

tegnap "kaptam" egy csokrot (nem én, hanem a nagypapám, aki most volt 85, de mivel nagymamám allergiás a virágporra, nekem passzolta le a csokrot), akkora volt, hogy dülöngélt kifele a vázából, hát szétszedtem, amúgy sem állhatom ezeket a "megkomponált" csokrokat, áll, mint a puska, "gömbcsokor", hányinger, az esküvőmre, amikor a csokrot rendeltem is másfél óráig magyaráztam az amúgy nagyon tehetséges virágosoméknak, hogy nem, NEM, nem gömcsokor, meg nem nemtommilyen, hanem én egy tavaszi, most-szedtem-a-mezőn csokrot szeretnék. nem értették. aszondja, legyen akkor fehér rózsából, kerek? mondom NEEEM! legyen benne mindenféle, rózsaszín meg lila meg fehér, és csak úgy összedobva, lazán. szegények, mint akiket vasfogóval kínoznak, de aztán olyan szép csokrom lett, hogy csuda, azóta se láttam ahhoz foghatót (bent lóg a szekrényben, megszárítva. néha, amikor figyelmetlenül kiveszek egy ruhát, szegényról lesodrok egy-egy szirmot, túl sok helyet foglal, de kit érdekel!?). szóval fogtam nagypapa csokrát, és szétszedtem, konkrétan, nem hülyéskedem, 4, azaz négy komplett csokrot csináltam belőle, és nem tudom, hová rakjam őket, egyrészt, mert akkora rendetlenség van mindenütt, hogy nincs egy vázatalpátmérőnyi hely sehol, másrészt mert igazából itt a konyhában vagyok a nap nagy részében, szóval ide kéne bezsúfolni az összest (2 került végül a konyhába, egy az előszobába - olyan, mint vmi szálloda, nagyon vicces -, egy pedig a hálóba, de hogy minek!? sötétben úgyse látszik;) az eredeti csokor közepén volt vmi nagy, kacskaringós ág, azzal nem tudok mit kezdeni, azon gondolkodtam, ezt vajon szándékosan termesztik, hogy ilyen kacskaringós legyen, de levél, az nehogy nőjön rajta, vajon hogy csinálják??).
és erről eszembe jut, hogy miért nincs mindig virág a lakásban? a mamám erre azt mondaná, ebbe a kuplerájba minek, én meg azt gondolom, a kuplerájnak talán jót tenne, és talán inspirálna, hogy rendet tegyek, legalább annak a nyomorék virágnak a kedvéért.

úgyhogy 4 csokor, az azért már elég erős indok, hogy ma rendet rakjak! amúgyis csak halogatom, már mióta. a vödörbe már-már beleposhadt a legutóbbi felmosáskor ottfelejtett tisztítószeres víz (na, az az igazi, amikor a domestos-os víz beposhad! az azért már jelent valamit..), a porszívót meg, mint vmi akadályversenyen, kerülgetjük az amúgyis szűk helyiségben (fürdő), de mivel pont megoldható akadály, senki el nem pakolná. node majd ma! hahh!
tegnap elmosogattam, úgy kábéra, ennyi előnnyel indulok, igazából ha rendet csinálnék előbb, utána a többi már nem lenne nagy kaland. persze ilyenkor mindig vonzóbbnak tűnik inkább szunyókálni, na még egy 10 percecskét csak, utána begyszó nekilátok, persze a 10 percecskéből 2 és fél óra lesz, ettől meg teljesen elreménytelenedem, és halasztom az egész projektet.
tiszta szerencs, hogy még csak 10 óra van, és nem mondjuk du. 1. akkor már neki se látnék. (persze az egész arról szól, hogyan tudok újabb és újabb ürüggyel előállni, hétről-hétre, hogy ne kelljen pont aznap takarítani. olyan ez, mint a szőrtelenítés. ki a francnak van hozzá kedve!? najó, ma még hordok hosszút, végülis 28 fokban nem gáz még a farmer??)

najó. gyűjtök egy kis nem létező erőt. hm. ez a kávé nem is rossz (krönung), jobb, mint az avas segafredo.
majd még jelentkezem. üdv!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.