tehát, a beígért képek:hát nem de tényleg olyanok???:-)ezek pedig csodaszép apróságok:

most, hogy levették a blogomat az indexről (amitől teljesen meg voltam mellesleg hatódva, zavarba jöttem egészen, hogy ééén??, engem olvasnak!?), és ismét az ismeretlenek táborába kerültem, ami heti 4 látogatást jelent jobb esetben (jenci) (szemben az elmúlt egy nap 800/!/ feletti…

ahogy a mamám hívja, ma először vettem a bátorságot hozzá, hogy megnézzem. hihetetlen. már-már nem is látom őket (hupsz, a plafon).viszont tény, hogy határozottabban jobban vagyok, már nem fáj, ha nevetek. és az sem, ha tüsszentek. micsoda megkönnyebbülés! és, amióta nem fáj…

talán senkinek sem árulok el nagy titkot, ha frappáns summázatként annyit mondok, szar. ha kevésbé szeretnék frappáns lenni, annyit mondanék, elég szar, de van rosszabb is.maga az eljárás tényleg nem vészes, aki gyakran hánytatja magát vagy szeret hányni, azoknak bátran merem…

enyhe nyugdíjjas tempóra kapcsoltam a napokban, csak üldögélek komótosan, olvasgatok és nézek ki az arcomból, ez fáj a legkevésbé. néha már úgy érzem magam, mint egy fa. ha annyi ideig élnék, mint egy fa, akkor ez biztosan nem is zavarna. szóval, igen. fogták, és egy pöttöm…