- avagy miből csináltam az imént ízlertes turmixot.
amúgy nem igaz, hogy rohadt, a málna csak össze volt nyomorodva, és csak egy kis penészgócot véltem fölfedezni valahol a doboz másik végében, de azt is csak lehet, hogy belevetítettem; ki a franc tud megenni fél kiló málnát!? naná, hogy elfolyósodik a végére. a barack se volt rohadt, tartja magát szerencsétlen már napok óta, olyan savanyú, hogy nem bírom megenni, ráadásul a héjja sem nevezhető vékonynak, továbbá az alkotásba kerülő harmadik, és egyben utolsó előtti tagja, a dinnye is még jó volt, legalábbis tegnap este még az volt. mindebbe csúrgattam egy kis mézet, csak hogy ki ne lyukadjon a gyomrom (bár most, hogy kiderült, hogy nem gyomorfekélyem, hanem epekövem van, igazából tökmindegy), majdnem lefullasztottam a turmixgépet, de aztán rájöttem, hogy rossz gombbal próbálkozom (hiába - lebuktam..), és utána már seccperc alatt megvolt.
Az Ízletes Turmix.
még woodynak is ízlett, aki pedig igen kritikus mindennel kapcsolatban, amit a gyomrába engedélyez.

de, az örömünk nem tarthat soká, irány a családi összebéd. még jelentkezem ma. üdv!

ps. tegnap jutott eszembe, hogy milyen baromság az a kifejezés, hogy pl. "folyó hó tizenhatodikán". a folyó hót nem esőnek hívjuk??

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.